Nap és Hold-7.fejezet

Sziasztok!Újra itt vagyok és élek a lehetőségemmel h. most fel tudom rakni nektek a frisseket.:D

Szóval most itt egy újabb fejezet és most már 2 szemszögből is láthatjuk a történteket:D Remélem tetszik és sokan olvasni fogjátok, és remélem nem haragszotok rám, mert nem volt sokáig friss.:) nah jó olvasást! Puszim!

7.fejezet

Tények és baleset

(Jasper szemszöge)

A bál után, elmentem vadászni, attól függetlenül, hogy a bál előtt voltam. Szükségem volt rá, mert úgy éreztem megölöm őt, ha nem teszem. És a legrosszabb az, hogy nem csak a saját szomjam érzem, hanem a többiekét is. Főleg Edwardét. Nagyon csábítónak találja a vérét, de megesküdött, hogy nem bántja őt.

,,Isabella...gyönyörű neve van. De nem! Nem engedhetem közel magamhoz. Soha többet nem találkozhatok vele! Egyszerűen nem lehet.˝ Győzködtem magam.

Vadászat után, hazamentem.

-Ugye kivered a fejedből azt a lányt!?-támadott le Rosalie, ahogy beléptem a nappaliba.

-Rose!- szólt rá Edward.

-Rose, nyugodj meg.-mondtam és egy enyhe nyugalom hullámot küldtem felé.

-Nyugi Rose! Ne harapd le a mi kis Rómeónk fejét, csak mert táncolt az ő Júliájával.- piszkálódott most Emmett.

-Igen Rose! Hagyd már! Úgyis együtt lesznek, ha akarod ha nem!-mondta most Alice.

-Együtt?-kérdeztem- Hogy érted ezt Alice? Mit láttál?

-Nyugi Jass! Csak azt láttam amit már te is tudsz! Ő lesz az! Tudom! Szerinted miért mentünk el abba a bálba, és miért volt mindenkinek jelmeze, mikor ideértünk?

-Alice! Most ugye nem azt akarod mondani, hogy te előre láttad,hogy ez lesz belőle!?-kezdtem kicsit ideges lenni, de próbáltam féken tartani az indulataimat.

-Persze , hogy láttam! Szerinted? De nyugodj meg. Nem lesz semmi baj.

-Jól van Alice. Elhiszem. De azért máskor szólj, és ne intézkedj a hátam mögött. Eddig is éreztem, hogy sántikálsz valamiben. De van még valami, igaz?

-Még valami? Nem semmi.-úgy mosolygott rám, mint egy ártatlan kisbárány, de én átláttam a szitán.

-Alice. Engem akarsz átverni? Tudod,hogy érzem.

-Jól van, rendben, értem. Szóóóval...

-Szóval?

-Csak kutakodtam egy kicsit és láttam, hogy Carlisle szerelmes lesz Esme-be.

-Carlisle?-leesett az állam. Hogy lehet az, hogy én is és Carlisle is egyszerre megtaláljuk a szerelmünket, ráadásul pont úgy, hogy én a lányt, és ő pedig az anyát. Ez nagyon furcsa.

-De miket beszélsz? Találkoztak már?

-Ami azt illeti, igen. Ők is a bálon találkoztak. Nagyon tetszettek egymásnak, de Esme úgy gondolja, hogy neki nem jár egy másik esély, hiszen a férje meghalt. Carlisle pedig úgy hiszi, egy ilyen tökéletes nő nem lehet az övé.-mondta most Edward.

-Na szép! Az egyik a lányt, a másik pedig az anyát! Két legyet egy csapásra!-viccelődött Emmett.

-Emmett Cullen csend legyen!-szólt rá Alice.

-Jól van- jól van. De ha egyszer igazam van.-méltatlankodott. De éreztem Alicen, hogy nagyon is egyetért vele. Em pedig nem vette komolyan, mert tudja, hogy nem mérges rá Alice.

-Valahogy úgy Emmett. Most már csak azt kell elérnünk, hogy a párok összejöjjenek.-gondolkozott most Edward hangosan.

-Nem!-méltatlankodott Rose- Nem hagyhatjuk ezt! Csak veszélybe sodorják a családunkat!

-Nem Rose. Ez nem ilyen egyszerű. Nekik is van titkuk. És az biztos, hogy nem árulnak el minket. Főleg mert mi fogunk segíteni nekik.-mondta Alice. És éreztem, hogy valami nagy titokról lehet szó.

-Mi a titok Alice?

-A titok az, hogy már generációk óta sakkban tartja őket egy vámpír. De ők nem tudják, vagyis hogy Bella nem tudja, de Esme sejti, és azt is sejti, hogy mi is azok lehetünk.-válaszolt Edward.

-Pontosan ezért kell innen elmennünk minél hamarabb.-mormogott Rose.

-Nem-nem. Pont, hogy ezért kell maradnunk. Elsősorban azért, mert Jasper, és Carlisle megtalálta a szerelmét, másrészt azért, mert ha nem segítünk Esme meghal, és az is aki Bella férje lenne, egy ember. És ez így folytatódna tovább.-vázolta a helyzetet Alice.

-Ne már! Most azt mondod, hogyha nem intézzük el az a vámpírt, akkor Esme és Bella meghalnak? Ez oltári nagy szívás lenne.-mondta Emmett.

-Igen. Valahogy úgy. Bemegyek a kórházba Carlislehoz.-mondtam.

(Carlisle szemszöge)

Már másodszor találkoztam Esme-vel, aki láthatóan megismert engem. Ezért kaptunk meghívást a lánya partijára. Nagyon sokat tudtam beszélni vele, és ami azt illeti nagyon is tetszik, hogy így láttam őt. Boldogan, mert amikor először találkoztunk, nem volt valami vidám, de úgy látszik már jól van, és kiheverte a férje halálát. Elmondta, hogy nagyon örül, hogy ideköltöztünk, és hogy nagyon köszöni, hogy segítettem neki akkor. És mint megtudtam, még a férjétől lett terhes, tehát Bella még az ő lánya volt. Kár, hogy nem voltam ott a kórházban, de csak éjszakai műszakot tudtam elvállalni, mivel Rio de Janeiróban tűz a nap. A gyerekek nem voltak ott, csak én, ők viszont a Danelli családnál voltak. Én odamentem Rióba, egy kutatás miatt. De beugrottam néha, ha esetleg orvos kellett, de csak az éjszakai műszakba, amiért nagyon hálásak voltak az ottani kollégák.

-Tessék.-szóltam ki ,mikor meghallottam, hogy valaki kopog, és hogy az a valaki Jasper.

-Szia Carlisle.-köszönt fiam.

-Szia. Mond csak, jól vagy? Edward azt mondta, vadászni mész, de nem értettem, hogy miért, amikor már voltál az előző nap.

-Igen tudom, de egyszerűen nem bírtam a szomjúságommal. Ami nem csak az enyém volt hanem Edwardé is.

-Hogy érted ezt?-kérdeztem.

-Úgy, hogy van egy lány. Vagyis hogy Isabella, akivel táncoltam a bálon, és nagyon megtetszettek az érzései és a kisugárzása, és ….

- Várj csak! Úgy érted Bella? Az a lány aki rendezte a partit?-vágtam közbe, ami nem szokásom.

-Igen. De miért izgatott fel téged ez ennyire?-oh persze, a képessége.

-Hát szóval az a helyzet, hogy én ismerem az édesanyját, még régebben találkoztunk. Én mondtam el neki, hogy a férje meghalt, miután felébredt az ájulásból, és én intéztem el , hogy a férjét hazaszállítsák ide, Londonba.

-Oh. Ez új információ. Ezt eddig nem tudtam.- válaszolta fiam meglepetten. De én kihallottam a hangjából, hogy van még valami.

-Miért? Van valami, amiről viszont én nem tudok?

-Ami azt illeti elég sok mindenről nem tudsz.-válaszolta fiam, és elmondta ,hogy mit beszéltek ma a többiekkel.

-Oh! Ez tényleg új információ. Tehát azt mondod, hogy van egy vámpír aki zaklatja őket generációk óta. Ez nagyon érdekes. De ami igazán érdekes, hogy Alice azt látta mi együtt leszünk, mármint te és Bella, és hogy én meg ..meg Esme? Nem mintha közömbös lenne számomra, csak...

-Értem mit érzel. Szereted őt, de nem vagy benne biztos, hogy ő is képes lenne szeretni téged,és hogy egy ilyen tökéletes nő nem lehet a tiéd. Igazam van?- állította fel fiam a tökéletes diagnózist.

-Igen Jasper, igazad van. Tényleg nem akarod elvégezni az orvosit, pszihológia szakon, és esetleg saját rendelőt nyitni?

-Hát igazság szerint, gondolkoztam rajta, és lehet, hogy megpróbálom.

-Ez nagyszerű! Tudom,hogy menni fog! A képességed is segíteni fog, és az önuralmad is lassan tökéletes lesz.

-Tudom.

-Doktor Cullen! Kérem jöjjön azonnal, egy lányt hoztak be, autó balesete volt.-nyitott be egy nő vér.

-Azonnal megyek. -mondtam neki, majd Jasper felé fordultam Fiam most mennem kell, majd otthon még megbeszéljük. Vagy megvársz, és együtt is hazamehetünk?

-Megvárlak.-mondta fiam, és elindultam a bejárat felé, hogy megnézzem a sérültet. De mikor megláttam, hogy Bella az, kicsit megijedtem. Nagyon rosszul nézett ki, tiszta vér volt mindenhol.Nyak merevítővel, és ahogy a mentősök mondták egy törött karral és egy szilánkosra tört térddel. Azonnal a röntgenbe küldtem, és kértem egy teljes kivizsgálást.

(Jasper szemszöge)

Mikor odaértem ,és megláttam, hogy Bella fekszik a hordágyon, ledermedtem.

Mi a fene történt? Hallottam, hogy a mentős elmondja apámnak az állapotát:

-Egy jobb kar törés, és egy bal térd szilánkosra törve, a fején egy sebbel. Vér nyomás rendben, kicsit kába, adtunk neki fájdalom csillapítót.

-Rendben, innentől átveszem. Azonnal a röntgenbe, és egy teljes kivizsgálást kérek.-mondta apám, majd felém fordult.

-Kérlek szólj Esme-nek, hogy itt van Bella, és hogy mi a helyzet, rendben?

-Persze. Indulok is.-mondtam, és már ott sem voltam, pedig ott akartam maradni mellette.