2010. február 11., csütörtök

Nap és Hold-2.fejezet /1.rész

Sziasztok hoztam nektek fejit!:D Kicsit hamarabb, mint gondoltam volna, de felteszem nektek, hogy nehogy az legyen "ritka a friss"...:D Előre szeretném jelezni, hogy kissé rövid lett.Nem azért mert többre nem "futotta" ,hanem azért,mert így kicsit érdekesebb lesz.:D Narancs színnel van egy nagyon-nagyon fontos dolog benne, amit szeretném ha megjegyeznétek, mert az az egész történet kulcsa!:D Na nem magyarázok tovább jó olvasást!

2. fejezet-Öröm vagy bánat?

(Esme szemszöge)

Londonba érve azonnal kocsiba ültem, hogy minél előbb haza érhessek már végre. 20 perc múlva már otthon voltam. Nem is tudtam, hogy mit is csinálhatnék. Először is szóltam egy szoba lánynak, hogy hívjanak fel minden ismerősünket, azzal az üzenettel hogy meghalt Erik, és, hogy majd a részleteket megbeszéljük később. Nem is telt bele sok időbe, míg a temetést megszerveztem, és már 1 héttel később meg is volt a temetés.

Nagyon szomorú napjaim voltak,de eszembe jutottak a szép együtt öltött napok, és, hogy mennyit segített nekem, mikor az anyám halt meg. Úgy gondoltam, hogy nem akarná, hogy elhagyjam magam.
Erre a gondolatra, eszembe jutott az anyám ,és a könyv, amit tőle kaptunk nászajándékként. Érdekes, és régi könyvnek látszott, de még nem néztem bele. Levettem a könyvespolcról, ahová raktam.
Olvasni kezdtem. Egy nagyon érdekes mese szerűség volt benne. Egy átokról szólt, amit állítólag a családunk egyik lány tagjára szórt egy gyönyörű férfi, akit csak úgy emlegetett, hogy a halál. Az átkot azért “kapta”, mert a halál beleszeretett a lányba, de persze a lány nem viszonozta azt.

Az átok így szólt: -Mikor szerelmed megpecsételed,az imádott férfi az én kezemben lesz!Csak akkor szakad meg az átok,ha erős maradsz,s még szeretni tudsz!

Érdekes volt, az tény, de ami a könyvet illeti...nem volt benne más, csak ez a történet, és egy csomó férfi név, és alatta, hogy mikor halt meg, mellettük pedig, egy-egy lány név a születési dátummal. Nem értettem, hogy ennek milyen jelentősége van. Elolvastam megint a mesét. Végignéztem az év számokat, hónapokat. Feltűnt, hogy alig van egy év a halál eset,és a születés között.
-Furcsa.-mondtam ki hangosan.Tovább bogarásztam a feljegyzéseket, és az utolsó bejegyzésen megakadt a szemem. Az én apám neve, és az én nevem, a születési dátumommal. Kíváncsi lettem, hogy mikor halt meg. Hogy talán ismerhettem volna. Megnéztem a dátumot.

1974. március 13. írta az apám neve alá az anyám(tudtam, hogy ő írta oda ismerem az írás képét). Mellette a születési dátumom, és a nevem: 1974. december. 12. Elgondolkodtam.Alig egy évvel később születtem én. Várjunk csak! Utána számoltam. Pont 9 hónap!
-Istenem segíts! - fohászkodtam. Gyorsan megnéztem az anyám és az ő apja dátumozását is, és utánaszámoltam megint.
-9 hónap ez is.- suttogtam most már. Előrébb lapoztam, és megnézem még öt bejegyzést, véletlen szerűen. Mindegyiknél ugyan az volt a felfedezésem. 9 hónap. Mit jelenthet ez? Miért van az, hogy minden leszármazott pontosan 9 hónappal később születik, mint ahogy az apja meghalt? Elgondolkoztam. Talán igaz lenne a mese, az átokról? Ááá...dehogy! Az butaság lenne! Na de, mi van, ha mégis igaz? Mi van, ha az én férjem is emiatt halt meg olyan hirtelen? Mi van ha ...ha..ha....
-Neem! Az nem lehet! Lehetetlen!- tiltakoztam hangosan- De mi van ha mégis.....talán én is?-motyogtam fél mondatokat.-Meg kell tudom!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Azta ez kemény lett. Kíváncsi leszek hogy téleg igaz-e a sejtése. Nagyon jó az ötlet a könyvről meg az átokról is.
HAJRÁ!!!! puszi :)Bells